MúzeumDigitár
CTRL + Y
hu
Tárgy: 3
HelységKaposvárx
Esemény típusaFestmény készítésex
Összetett keresésÖsszetett keresés Leválogatva:: ID

Rippl-Rónai József: Sárga zongoraszoba

Herman Ottó Múzeum, Miskolc Kövesi Gyűjtemény [HOM_KGY_KI_2016.90.]
Rippl-Rónai József: Sárga zongoraszoba (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-SA)
Fotó tulajdonos/ jogkezelő: Herman Ottó Múzeum / Mészáros Viktória (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Előző<- Következő->
Az oldal idézése ... további információ erről a gyűjteményről (dokumentum) (PDF) Kanonikus változat Távolság kiszámítása az aktuális helytől Kijelölés összehasonlításra Gráf nézet

Leírás

A kép témája Rippl-Rónai legendás hírű kaposvári otthonának, az 1908-ban megvásárolt Róma-villának egyik kitüntetett része, a lakóépülettől külön álló műteremház belseje, melyet a festő egy régi vincellérházból alakított ki a villa parkjában. A korábbi enteriőrök helyszíneként szolgáló Fő utcai házat felváltó új otthon megteremtése egy fontos stílusváltozással járt együtt Rippl pályafutásában. Ekkoriban kezdett el kialakulni és rövidesen egyeduralkodóvá válni pöttyös vagy úgynevezett „kukoricás” stílusa, mely onnan kapta a nevét, hogy újabb művein kukoricaszemre emlékeztető foltokkal festette meg a formákat, melyeket zárt, barna kontúrvonalakkal határolt és gyakran szinte síkszerűvé egyszerűsített. A pöttyök/foltok a laza festményszövet alapelemei, s a felidézett formák szerint látványos egészbe rendeződő egységeket alkotnak, de tiszta, felfokozott színerejüknél fogva már önmagukban is dekoratív értékkel bírnak. A fauvizmussal és a szecesszióval egyaránt rokonítható új stílus fő jellemzői a térmélység jelzésszerűvé redukálása, egy sajátos sziluetthatás és legfőképp a választékos ízléssel társított színek játékára épülő „viruló kolorit” mindenek felett való érvényesülése. Rippl-Rónai e festésmódban korántsem volt feltétlenül következetes, az évek során hol tömörebb és plasztikusabb, hol széteső jelleggel, már-már az absztrakció határát súrolva festett „kukoricás” kompozíciókat. A Sárga zongoraszoba érett magaslatán mutatja ezt a jellegzetes festői modort. Kiugró alapját a művész ez időben talán legkedvesebb színe, a ragyogó sárga adja meg: erőteljes hangzásában felöleli a kulturált, idilli szüzsé színpadszerűen láttatott motívumainak tiszta, egyszerű, mégis artisztikus színegyüttesét.

Anyag/ Technika

Papírlemez / Olaj

Méretek

69,5 x 99,5 cm

Szakirodalom

  • Bernáth Mária (1998): Rippl-Rónai József. Szemimpex Kiadó, Budapest
  • Farkas Zsuzsa (2009): Rippl-Rónai József. Kossuth Kiadó, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Genthon István (1958): Rippl-Rónai József. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest
  • Molnos Péter (2013): A titkos gyűjtemény. Kieselbach Galéria, Budapest
  • Petrovics Elek (1928): Rippl-Rónai Józsefről. Előszó emlékkiállításának katalógusához. In: Petrovics Elek: Élet és művészet. Tanulmányok, cikkek. Athenaeum, Budapest, 1937
  • Révész Emese (2005): Rippl-Rónai József. Bumbum Art Consulting, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Tárgy itt található: Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A miskolci Herman Ottó Múzeum az egyik legnagyobb vidéki múzeum Magyarországon. Hálózatába tartozik Miskolc múzeumainak többsége, hét városi...

[Rekord frissítve: ]

Továbbfelhasználással, idézéssel kapcsolatos információk

Az ezen a weblapon található szöveges információk nem kereskedelmi célú felhasználás számára a Creative Cammons 3.0 licence szerint (Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! (CC BY-NC-SA 3.0) szabadon felhasználhatók. A felhasznált szöveges információk forrásaként kérjük, a webes elérhetőség mellett mindenképpen adja meg a tartalomszolgáltató múzeum, köz- vagy magángyűjtemény nevét is. A képi ábrázolásokra (fotókra) vonatkozó szerzői jogi szabályozások a nagy méretben megjelenített képek alatt találhatók (a képek nagy méretben a nézőképekre kattintva jeleníthetők meg). Amennyiben a nagy méretű képek alatt, a jogtulajdonos nevének megadásán túl nincs egyéb szabályozás, a képek nem kereskedelmi célú felhasználására is a Creative Cammons 3.0 licence érvényes. Kérjük, a múzeum, illetve a köz- vagy magángyűjtemény nevét, valamint a jogtulajdonos nevét (amennyiben az a múzeum nevétől eltérő) a publikációban minden esetben feltüntetni. A képi és szöveges tartalmak bármilyen kereskedelmi célú felhasználása kizárólag a közzétételért felelős múzeum, illetve köz- vagy magángyűjtemény engedélyével lehetséges.